Pénzzel, politikai helyezkedéssel, lobbisták ezreivel és a jog segítségével nyugati óriáscégek hatalmas részt szereztek meg az ukránok nemzeti kincséből, a termőföldből. Cikksorozatban mutatjuk be, hogyan került külföldi kézbe az ország nemzeti kincse.
A világ közvéleménye a leginkább Ukrajna keleti megyéiben 2022 óta folyó háborúra figyel, ám az ország egyéb részein szintén évek óta zajlik egy folyamat, amely mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Már csak azért sem, mert az ukrán nép jövője szempontjából szintén óriási a jelentősége a dolognak. Ukrajna egyik legnagyobb természeti erőforrása a kiváló minőségű termőföld. Ez a termőföld pedig szépen lassan elkezdett nyugati óriásvállalatok kezébe vándorolni.
Egyszerűbben fogalmazva: az történt, hogy külföldi cégek a Szovjetunió bukása utáni zavaros időszakban és a háború(k) árnyékában, csendben egyre többet szereztek meg az ukránok nemzeti kincséből. Ebben pedig később még az ukrán vezetés földreformként hirdetett intézkedése is segítette őket.
Azért csak csendben, és nem titokban, mert bár a média szinte nem foglalkozik ezzel a témával, egy-egy amerikai civil agytröszt vagy független szervezet azért vizsgálja ezeket az ügyeket vagy pontosabban fogalmazva ezt „az ügyet”. Az ő forrásaik alapján többrészes cikksorozatunkban kísérletet teszünk annak a folyamatnak a bemutatására, amely tőkealapok és bankok által pénzelt multik kezébe juttatta az ukrán mezőgazdasági területek döntő részét.
Lényeges, hogy itt nem feltétlenül és nem kizárólag tulajdonjogról beszélünk. Arról is, de elsősorban arról, hogy ki profitál az ukrán termőföldből, azaz ki birtokolja valamilyen jogos vagy jogtalan formában, és szerez belőle hasznot.
Hogy az említett cégek miért éppen Ukrajnában terjeszkednek? Erre az egyik válasz az, hogy nem csak ott terjeszkednek, a másik pedig az, hogy ennek három alapvető oka van. Ezek a kövekezők:
Ukrajna 42 millió hektárnyi termőterületének szinte egészén az úgynevezett „feketeföld”, ismert orosz nevén csernozjom talaj található. Ez humuszban, foszforban és nitrogénben rendkívül gazdag talajtípus, amelynek nagyon magas a nedvesség-megtartó képessége, a mezőgazdasági növénytermesztésre leginkább alkalmas, legjobb minőségű föld. A helyszín jelentőségét érzékeltetendő:
a világ legjobb minőségű csernozjomtalajának egynegyede Ukrajnában található. Nem véletlen, hogy az ország régóta a világ egyik legnagyobb gabonatermelője és exportőre.
Békeidőben Ukrajna ötödik volt a világon az exportált gabonamennyiség tekintetében, és az európai és tengeri szállítási útvonalak megnyitásával továbbra sem állt le a gabonakivitel.
Ukrajnában nagyságrendekkel olcsóbb a munkaerő mint például az uniós országokban. Összehasonlításképp, a magyar minimálbér több mint négyszerese, az átlagkereset pedig több mint háromszorosa az ukránnak. Ez természetesen a legalacsonyabb hozzáadott értéket igénylő mezőgazdasági munkakörökre is érvényes. Emellett az országban a termeléshez szükséges energia is olcsóbb. A szabályozási környezet szempontjából pedig elég volna az is, hogy az Európai Unióban érvényes mezőgazdasági szabályozás a legszigorúbb a világon, de ennél jóval többről van szó.
Ahogy Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetet Országos Szövetségének (MAGOSZ) főtitkára lapunknak elmondta,
Ukrajnában lényegében sem állatjóléti, sem növényegészségügyi előírások nincsenek. Azaz gyakorlatilag bármit szabad.
Az agrárszakember elmondta, hogy az ukrán agráriumban alkalmazott műtrágyák felét már betiltották az unióban, ám ennél is ijesztőbb, hogy a másik felének összetételét szinte senki nem ismeri. Az országban emellett természetesen engedélyezett a génmódosított növények termesztése mind emberi fogyasztás, mind állati takarmányozás céljából.
Ezt is ajánljuk a témában
Nyugati óriáscégek az elmúlt években felvásárolták Ukrajna termőterületeinek nagy részét, és most olcsó, de rossz minőségű, sőt veszélyes élelmiszerekkel készülnek elárasztani az uniós piacot, ezért lobbiznak von der Leyenéknél az ország EU-csatlakozásáért – mondta Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára.
A The Oakland Institute nevű amerikai agytröszt 2023-ban egy részletes jelentést tett közzé az ukrán mezőgazdasági területeken történt nyugati térnyerésről, bemutatva az akkori helyzetet. A készítők szerint a folyamat gyökereinek megértéséhez egészen a 1991-ig vissza kell menni az időben. A független Ukrajna létrejöttekor korrupt kormányzás és a privatizáció következtében óriási mennyiségű mezőgazdasági terület koncentrálódott egy új oligarchikus osztály kezében.
Ukrajna teljes mezőgazdasági területe 42 millió hektár. Ebből 33 millió hektár szántóföld. Összehasonlításképp, a KSH 2022 adatai szerint a teljes magyar mezőgazdasági terület alig több mint 5 millió hektár, és ennek 45 százaléka, nagyjából 2,3 millió hektár szántóföld. Ukrajnában több mint 4,3 millió hektáron folyik nagyüzemi mezőgazdaság, és ennek nagy része – 3 millió hektár – mindössze egy tucat nagy agráripari vállalat kezében van.
Ezenkívül a kormány szerint mintegy 5 millió hektárt – két Krím-félszigetnyi területet – „elloptak” magánérdekek az ukrán államtól.
Az oligarchák és nagy agráripari vállalatok által ellenőrzött teljes terület egészében több mint 9 millió hektár méretű.
Ez az ország szántóföldi területeinek több mint 28 százaléka. A maradék területet több mint nyolcmillió ukrán gazdálkodó használja.
A legnagyobb földbirtokosok helyi oligarchák és különféle külföldi érdekeltségek. Utóbbiak többnyire európaiak és észak-amerikaiak, van köztük egy amerikai székhelyű magántőke-alap és Szaúd-Arábia állami alapjának is vannak érdekeltségei.
A tíz legnagyobb földbirtokos cég közül egy kivételével mindegyik külföldön van bejegyezve. A cégek székhelye leginkább adóparadicsomokban, például Cipruson vagy Luxemburgban található.
Ám számos, az ukrán oligarchák által vezetett agrárcéget is tőzsdére vittek, és ezekben a részvényeken keresztül nyugati bankok és befektetési alapok is tulajdonrészt szereztek.
A The Oakland Institute jelentése több nagyobb jelentőségű befektetőt is kiemel, köztük a Vanguard Groupot, a Kopernik Global Investors-t, a BNP Asset Management Holdingot, a Goldman Sachs tulajdonában lévő NN Investment Partners Holdings-ot és a Norges Bank Investment Management-et, amely Norvégia állami vagyonalapját kezeli. Ukrajna ötödik legnagyobb földbirtokosa az NCH Capital nevű amerikai székhelyű magántőke-alap, amelyen keresztül számos nagy amerikai nyugdíjalap, alapítvány és egyetemi alapítvány is fektet be ukrán földterületekbe.
Ukrajnában 2020 márciusában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására (ez volt az ukránoknak nyújtott hitel feltétele) elfogadtak egy földreformnak nevezett törvénymódosítást, amely a 19 évig tartó moratóriumot feloldva, 2021 júliusától kezdve lehetővé tette a mezőgazdasági földterületek kereskedelmét. Az ukrán lakosság 64 százaléka elutasította ezt a törvénymódosítást. Valószínűleg nem véletlen, hogy a törvény elfogadását a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások idejére időzítették, hiszen így elejét lehetett venni a nagyobb tiltakozásoknak, ám így is számos tiltakozó akciót szerveztek az országban.
A földreform célja, hogy a „kevésbé produktív gazdálkodókat” kiszorítsa a mezőgazdaságból, és elősegítse a föld további koncentrációját. A legnagyobb agrárcégek pedig ezt kihasználva igyekeznek tovább növelni azá általuk birtokolt területeket.
Már a törvény életbe lépését követő első évben több ezer mezőgazdasági földterület cserélt gazdát – nyilván egyértelmű, ki volt az eladó, és a ki a vevő. A háború kitörését követően a tranzakciók száma tovább emelkedett.
A jelentés egyébként részletesen bemutatja azokat az eseteket, ahol a tulajdonosváltás a háború miatttörtént, beleértve azokat a területeket is, amelyeket állítólag orosz mezőgazdasági vállalkozások foglaltak le. Ekkor azonban még csak magánszemélyek közt történhetett adásvétel – az agrárcégek már korábban is azt a módszert követték, hogy sokszor a munkavállalóikat „biztatták” földvásárlásra, majd „bérbe vették” az általuk megvett földterületet.
A 2024 januárjától érvényes újabb törvénymódosítás újabb változásokat hozott. Az új jogszabály szerint tavaly januér 1-től nem csak magánszemélyek, hanem jogi személyek is vásárolhatnak ukrán termőföldet. A módosítás a 100 hektáros felső korlátot a magánszemélyek esetén 10 ezer hektárra emelte, és megtiltotta, hogy olyan ukrán cégek vásároljanak földet, amelyek résztvevői/alapítói vagy haszolélvezői nem ukrán állampolgárok.
Bár ezt az új tilalmat egyébként is számtalan ki lehet kerülni (például azzal, hogy valaki egy elnöki rendelettel megkapja az ukrán állampolgárságot), a törvénybe mégis beletettek egy újabb kiskaput: eszerint amennyiben helyi népszavazáson úgy döntenek, mégis vásárolhatnak termőföldet a nem ukrán állampolgárságú alapítóval vagy haszonélvezővel rendelkező cégek.
Az említett óriáscégeknek elemi érdeke, hogy Ukrajna a lehető leggyorsabban váljon az unió tagjává – legalábbis az a része, ahol az ő földjeik találhatók. Ez ugyanis a következő években amellett, hogy megszilárdíthatnák a tulajdonjogukat, egy óriás vámmentes piacot jelentene a termékeiknek. Emellett elképesztő versenyelőnyt kapnának a többi EU-ban működő agrárcéggel szemben.
Ők ugyanis amellett, hogy a vélhetően legalább hét éves moratórium miatt nem korlátozná őket a szigorú uniós agrárszabályozás rendszere, jobb minőségű földön, alacsonyabb költségekkel és nagyobb mennyiségben állíthatnák elő termékeiket mint európai versenytársaik.
Végül pedig – és ennek legalább akkora a jelentősége mint az eddigieknek – Ukrajna mérete és népességaránya miatt minden más tagállamnál jóval nagyobb összeget igényelnének az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjaiból, így az agrártámogatásokból is óriási összegeket kaszálhatnának az említett cégek. Nem véletlen, hogy e vállalatok képviselői folyamatosan jelen vannak az unió „fővárosában”, Brüsszelben és lobbisták ezreit dolgoztatják azért, hogy az integrációs folyamat mind a szabályozási részét, mind a gyorsaságát tekintve nekik kedvezően alakuljon.
Hogy európai versenytársaikra – így a teljes magyar mezőgazdaságra – nézve mi lenne az következménye annak, ha a most már az unió vezetése által is támogatott terv sikerrel járna, azt ezek fényében a kedves olvasó is el tudja képzelni. A következő részben konkrétumokkal folytatjuk, bemutatjuk az Ukrajnában megtelepedett legnagyobb vállalatokat, és azt, hogyan játsszák az ukrán termőföldeket külföldi kézre.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukránok felvétele teljesen felborítaná az Európai Unió pénzügyi egyensúlyát, és Magyarország is elesne a neki járó pénzek jó részétől.
Nyitókép forrása: Mandiner-grafika
„Ez elfogadhatatlan” – közölte Szijjártó Péter.
„Mindent elkövetünk azért, hogy ez a megállapodás ne léphessen érvénybe” – szögezte le Nagy István.
A tárcavezető a marokkói kereskedelmi miniszterrel tárgyalt.
Elképesztő dolgok történhetnek Ukrajnában, ha ez a hír igaznak bizonyul.
Hiába kérik az olaszok és a görögök Brüsszelt, hogy vigyázó szemeit Ukrajna helyett inkább Líbiára vesse.
Kijev közben az egyházakat is támadja.
176 embert kellett letartatóztatni és a rendőrség nagy erőkkel lépett fel.
„Sokan, akik eddig kívülállónak érezték magukat ebben a városban, végre otthon is érezhetik magukat benne” – írta Gulyás Gergely Kristóf.
