Hogy nyerhettek területet Ukrajnában a nyugati vállalatok?
A The Oakland Institute nevű amerikai agytröszt 2023-ban egy részletes jelentést tett közzé az ukrán mezőgazdasági területeken történt nyugati térnyerésről, bemutatva az akkori helyzetet. A készítők szerint a folyamat gyökereinek megértéséhez egészen a 1991-ig vissza kell menni az időben. A független Ukrajna létrejöttekor korrupt kormányzás és a privatizáció következtében óriási mennyiségű mezőgazdasági terület koncentrálódott egy új oligarchikus osztály kezében.
Ukrajna teljes mezőgazdasági területe 42 millió hektár. Ebből 33 millió hektár szántóföld. Összehasonlításképp, a KSH 2022 adatai szerint a teljes magyar mezőgazdasági terület alig több mint 5 millió hektár, és ennek 45 százaléka, nagyjából 2,3 millió hektár szántóföld. Ukrajnában több mint 4,3 millió hektáron folyik nagyüzemi mezőgazdaság, és ennek nagy része – 3 millió hektár – mindössze egy tucat nagy agráripari vállalat kezében van.
Ezenkívül a kormány szerint mintegy 5 millió hektárt – két Krím-félszigetnyi területet – „elloptak” magánérdekek az ukrán államtól.
Az oligarchák és nagy agráripari vállalatok által ellenőrzött teljes terület egészében több mint 9 millió hektár méretű.
Ez az ország szántóföldi területeinek több mint 28 százaléka. A maradék területet több mint nyolcmillió ukrán gazdálkodó használja.
A legnagyobb földbirtokosok helyi oligarchák és különféle külföldi érdekeltségek. Utóbbiak többnyire európaiak és észak-amerikaiak, van köztük egy amerikai székhelyű magántőke-alap és Szaúd-Arábia állami alapjának is vannak érdekeltségei.
A tíz legnagyobb földbirtokos cég közül egy kivételével mindegyik külföldön van bejegyezve. A cégek székhelye leginkább adóparadicsomokban, például Cipruson vagy Luxemburgban található.
Ám számos, az ukrán oligarchák által vezetett agrárcéget is tőzsdére vittek, és ezekben a részvényeken keresztül nyugati bankok és befektetési alapok is tulajdonrészt szereztek.
A The Oakland Institute jelentése több nagyobb jelentőségű befektetőt is kiemel, köztük a Vanguard Groupot, a Kopernik Global Investors-t, a BNP Asset Management Holdingot, a Goldman Sachs tulajdonában lévő NN Investment Partners Holdings-ot és a Norges Bank Investment Management-et, amely Norvégia állami vagyonalapját kezeli. Ukrajna ötödik legnagyobb földbirtokosa az NCH Capital nevű amerikai székhelyű magántőke-alap, amelyen keresztül számos nagy amerikai nyugdíjalap, alapítvány és egyetemi alapítvány is fektet be ukrán földterületekbe.
Mi történt az ukrán földtörvénnyel?
Ukrajnában 2020 márciusában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására (ez volt az ukránoknak nyújtott hitel feltétele) elfogadtak egy földreformnak nevezett törvénymódosítást, amely a 19 évig tartó moratóriumot feloldva, 2021 júliusától kezdve lehetővé tette a mezőgazdasági földterületek kereskedelmét. Az ukrán lakosság 64 százaléka elutasította ezt a törvénymódosítást. Valószínűleg nem véletlen, hogy a törvény elfogadását a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások idejére időzítették, hiszen így elejét lehetett venni a nagyobb tiltakozásoknak, ám így is számos tiltakozó akciót szerveztek az országban.
A földreform célja, hogy a „kevésbé produktív gazdálkodókat” kiszorítsa a mezőgazdaságból, és elősegítse a föld további koncentrációját. A legnagyobb agrárcégek pedig ezt kihasználva igyekeznek tovább növelni azá általuk birtokolt területeket.
Már a törvény életbe lépését követő első évben több ezer mezőgazdasági földterület cserélt gazdát – nyilván egyértelmű, ki volt az eladó, és a ki a vevő. A háború kitörését követően a tranzakciók száma tovább emelkedett.
A jelentés egyébként részletesen bemutatja azokat az eseteket, ahol a tulajdonosváltás a háború miatttörtént, beleértve azokat a területeket is, amelyeket állítólag orosz mezőgazdasági vállalkozások foglaltak le. Ekkor azonban még csak magánszemélyek közt történhetett adásvétel – az agrárcégek már korábban is azt a módszert követték, hogy sokszor a munkavállalóikat „biztatták” földvásárlásra, majd „bérbe vették” az általuk megvett földterületet.
A 2024 januárjától érvényes újabb törvénymódosítás újabb változásokat hozott. Az új jogszabály szerint tavaly januér 1-től nem csak magánszemélyek, hanem jogi személyek is vásárolhatnak ukrán termőföldet. A módosítás a 100 hektáros felső korlátot a magánszemélyek esetén 10 ezer hektárra emelte, és megtiltotta, hogy olyan ukrán cégek vásároljanak földet, amelyek résztvevői/alapítói vagy haszolélvezői nem ukrán állampolgárok.
Bár ezt az új tilalmat egyébként is számtalan ki lehet kerülni (például azzal, hogy valaki egy elnöki rendelettel megkapja az ukrán állampolgárságot), a törvénybe mégis beletettek egy újabb kiskaput: eszerint amennyiben helyi népszavazáson úgy döntenek, mégis vásárolhatnak termőföldet a nem ukrán állampolgárságú alapítóval vagy haszonélvezővel rendelkező cégek.
Mi köze mindennek Ukrajna esetleges EU-csatlakozásához?
Az említett óriáscégeknek elemi érdeke, hogy Ukrajna a lehető leggyorsabban váljon az unió tagjává – legalábbis az a része, ahol az ő földjeik találhatók. Ez ugyanis a következő években amellett, hogy megszilárdíthatnák a tulajdonjogukat, egy óriás vámmentes piacot jelentene a termékeiknek. Emellett elképesztő versenyelőnyt kapnának a többi EU-ban működő agrárcéggel szemben.
Ők ugyanis amellett, hogy a vélhetően legalább hét éves moratórium miatt nem korlátozná őket a szigorú uniós agrárszabályozás rendszere, jobb minőségű földön, alacsonyabb költségekkel és nagyobb mennyiségben állíthatnák elő termékeiket mint európai versenytársaik.
Végül pedig – és ennek legalább akkora a jelentősége mint az eddigieknek – Ukrajna mérete és népességaránya miatt minden más tagállamnál jóval nagyobb összeget igényelnének az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjaiból, így az agrártámogatásokból is óriási összegeket kaszálhatnának az említett cégek. Nem véletlen, hogy e vállalatok képviselői folyamatosan jelen vannak az unió „fővárosában”, Brüsszelben és lobbisták ezreit dolgoztatják azért, hogy az integrációs folyamat mind a szabályozási részét, mind a gyorsaságát tekintve nekik kedvezően alakuljon.
Hogy európai versenytársaikra – így a teljes magyar mezőgazdaságra – nézve mi lenne az következménye annak, ha a most már az unió vezetése által is támogatott terv sikerrel járna, azt ezek fényében a kedves olvasó is el tudja képzelni. A következő részben konkrétumokkal folytatjuk, bemutatjuk az Ukrajnában megtelepedett legnagyobb vállalatokat, és azt, hogyan játsszák az ukrán termőföldeket külföldi kézre.